A magyar kempingszövetség alapszabálya

A MAGYAR KEMPINGSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

HATÁLYOS: 2024. május 14. napjától

A MAGYAR KEMPINGSZÖVETSÉG – továbbiakban: az Egyesület – tagjai a 2021. november 18. napjától hatályos Alapszabályukat módosítják oly módon, hogy azt hatályon kívül helyezik, és egyidejűleg elfogadják az Egyesület 2024. május 14. napjától hatályos jelen – egységes szerkezetbe foglalt – Alapszabályát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve :

I. AZ EGYESÜLET ADATAI:

1. Az Egyesület neve: MAGYAR KEMPINGSZÖVETSÉG

2. Az Egyesület rövidített neve: MaX

3. Az Egyesület székhelye: 8649 Balatonberény, Gábor Áron u. 1.

4. Az Egyesület tagjainak nevét – jogi személy tag esetén képviselőjét is – és lakóhelyét – jogi személy tag esetén székhelyét – a jelen Alapszabály mellékletét képező tagnévsor tartalmazza.

5. Az Egyesület honlapjának címe: www.camping.hu

6. Az Egyesület elektronikus elérhetősége: info@camping.hu

II. AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA, CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE:

1. Az Egyesület a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező kemping, panzió, fizetővendég-szolgáltatás működtetésével foglalkozó jogi személyek, társas és egyéni vállalkozók által létrehozott szakmai és érdekképviseleti szervezet.

Az Egyesület önálló jogi személy.

2. Az Egyesület célja:

a., A tagok és a szakma gazdasági és társadalmi érdekeinek képviselete, a közös érdekek érvényesítése, valamint gazdálkodásukat könnyítő és eredményességüket segítő szolgáltatások nyújtása;
b., a magyarországi kempingek és üdülőfalvak összefogása, képviseletük, érdekeik védelme, üzemeltetési tanácsadás, tapasztalatcsere;
c., a szálláshelyek minőségének és a vendégellátás színvonalának európai elvárásokhoz történő igazítása, az elért eredmények megtartásának biztosítása a Működési Szabályzatban kidolgozottak szerint;
d., a belföldi kempingező turizmus fejlesztése;
e., Magyarországra irányuló külföldi kempingturizmus elősegítése;
f., a kempingek piacra jutásának segítése belföldön és külföldön egyaránt;
g., ismeretterjesztés;
h., kistelepülések turisztikai fejlesztésének, fellendítésének segítése;
i., aktív-, öko-, és kerékpáros turizmus népszerűsítése.

3. Az Egyesület tevékenysége:

Az alapszabályzatban rögzített célok megvalósítása, valamint a tagok által meghatározott feladatok ellátása, így különösen:
– közreműködik a tagok gazdasági érdekeit érintő jogszabályok előkészítésében;
– figyelemmel kíséri az állami, közigazgatási és más szervezeteknek az Egyesület tagjainak érdekeit érintő intézkedéseit és szükség esetén fellép érdekükben;
– a tagok gazdálkodását és a szakma fejlődését segítő szakértői testületeket hoz létre és működtet;
– segítséget nyújt a tagok egymás közötti, illetve más gazdálkodó szervezetekkel történő együttműködésük kialakításában;
– szervezi, koordinálja termelési, szolgáltatási kapacitásokat és szükség esetén piackutatásokat végez;
– ellátja a tagok közös érdekeinek nemzetközi képviseletét;
– tagjai részére szakmai rendezvényeket szervez.

III. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]

2. Az Egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát elsődlegesen a www.camping.hu honlapon, valamint lehetőségei szerint szórólapokon, szakfolyó-iratokban és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.
Az éves beszámolót minden év május 31. napjáig a www.camping.hu internetes honlapján és az Egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]

3. Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányuló szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

IV. TAGDÍJ, VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS

1. Az Egyesület rendes tagjai tagdíjat, a pártoló tagok vagyoni hozzájárulást fizetnek.

2. 1. A tagdíj összege azon rendes tagok esetében, amelyeknek – tárgyévet megelőző évben – a netto éves árbevétele nem haladta meg a 20.000.000,- Ft-ot, a tagdíj összege évi 20.000,- Ft, azaz húszezer forint melyet egy összegben, minden évben legkésőbb a tárgyév július 15. napjáig köteles a tag az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

2.2. A tagdíj összege azon rendes tagok esetében, amelyeknek – tárgyévet megelőző évben – nettó éves árbevétele a 20.000.000,- Ft-ot meghaladja, de az 50.000.000,- Ft-ot nem éri el a tagdíj összege évi 60.000,- Ft, azaz hatvanezer forint, melyet egy összegben, minden évben legkésőbb a tárgyév július 15. napjáig köteles a tag az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

2.3. A tagdíj összege azon rendes tagok esetében, amelyeknek – tárgyévet megelőző évben – a netto éves árbevétele meghaladja az 50.000.000,- Ft-ot, a tagdíj összege évi 120.000,- Ft, azaz százhúszezer forint melyet egy összegben, minden évben legkésőbb a tárgyév július 15. napjáig köteles a tag az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az Alapszabályzatban meghatározott tagdíjak 2022. január 1. napjától hatályosak.
A tagdíjak módosítása minden évben a közgyűlés hatásköre, az Alapszabályzat módosítása nélkül.

2.4. A pártoló tagok által fizetendő vagyoni hozzájárulás mértéke évi 120.000,- Ft, azaz százhúszezer forint melyet egy összegben, minden évben legkésőbb a tárgyév július 15. napjáig köteles a tag az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az Alapszabályzatban meghatározott pártoló tagok által fizetendő vagyoni hozzájárulás mértéke 2021. november 18. napjától hatályos. A vagyoni hozzájárulás mértékének megállapítása a közgyűlés hatásköre, az Alapszabályzat módosítása nélkül.

2.5. Az Egyesületbe újonnan belépő – rendes és pártoló – tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében az éves tagdíj/vagyoni hozzájárulás időarányosan számított összegét egy összegben, legkésőbb a tárgyév július 15. napjáig köteles megfizetni, amennyiben azonban a tagsági jogviszony a tárgyév július 01. napját követően jött létre, úgy tagsági jogviszony keletkezését követő hónap 15. napjáig köteles egy összegben az időarányos tagsági díjat az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

V. A TAGSÁG

1. Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai (rendes tag és pártoló tag együtt: tag) lehetnek.

2. Az Egyesület rendes tagja lehet az a kemping és üdülőfalu üzemeltetésével foglalkozó természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja, igazodik az abban megfogalmazott követelményrendszerhez és aláveti magát az Egyesület – garanciavállalással összefüggő – ellenőrzésének, az Egyesület tevékenységében és működésében részt vesz, valamint a tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tesz.

3. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy és jogi személy, aki/ami az Egyesület alapszabályát elfogadja, az Egyesület célkitűzésével egyetért és az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását vagyoni hozzájárulással támogatja.

VI. A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE

1. Az Egyesületi rendes tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
A belépési nyilatkozatban nyilatkozni kell arról, hogy jelen alapszabály rendelkezéseit a tag megismerte és magára nézve kötelező erejűnek tartja, az Egyesület döntéseit elfogadja és azok megvalósításában tevőlegesen részt vesz. A belépési nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg a tag köteles kitölteni a „Szálláshely nyilvántartó lap”-ot, melyen feltüntetett adatok valódiságát az Egyesület megbízottjai a helyszínen jogosultak ellenőrizni.

2. Az Egyesületi pártoló tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
A belépési nyilatkozatban nyilatkozni kell arról, jelen alapszabály rendelkezéseit a tag megismerte és magára nézve kötelező erejűnek tartja, az Egyesület döntéseit elfogadja.

3. Az Egyesület tagjainak nevét és székhelyét, képviselőjének nevét a jelen Alapszabály 1. sz. mellékletét képező aktuális – rendes tagokról és a pártoló tagokról külön vezetett – tagnévsor tartalmazza.

VII. A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE:

1. A tagsági viszony megszűnik:
– kilépéssel,
– a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
– a tag kizárásával,

2. Kilépéssel történő megszűnés: A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a tag nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. A tag halálával, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével a halál napján, illetve a jogi személy megszűnésének napján a tagsági jogviszony minden külön jognyilatkozat nélkül megszűnik.

4. Kizárás: A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Elnökség – bármely tag kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, amelynek megindításáról az érintett tagot egyidejűleg értesíti.
4.1. Kizárható a tag, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj/vagyoni hozzájárulás megfizetésével amennyiben a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíj/vagyoni hozzájárulás-hátralék teljesítésére, mely felszólítás az abban biztosított határidőt követően is eredménytelen maradt.
Kizárható a rendes tag abban az esetben is, ha a szálláshely paramétereiben bekövetkezett változásokat (ez a kötelezettség összefüggésben van az Egyesület garanciavállalási tevékenységével, ily módon a negatív irányú változás – kapacitás, vagy besorolási minőség csökkenés – besorolási változást is eredményezhet) az Egyesület felé elmulasztja bejelenteni.
4.2. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A kizárásról a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

5. A tagsági viszony megszűnése esetén a taggal – a tagsági jogviszony megszűnését követő 90 napon belül – el kell számolni.

VIII. A TAGOK JOGAI

1. Az Egyesület rendes tagja jogosult:
– részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;
– a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, a közgyűlésen felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
– megkövetelni az alapszabályban és közgyűlési határozatokban megfogalmazott feladatok teljesítését és ellenőrizni azok végrehajtását;
– betekinteni az Egyesület irataiba;
– igénybe venni az Egyesület alapszolgáltatásait;
– Egyesület szerveiben – jogi személy esetében meghatalmazottja útján – tisztséget vállalni,
– megválasztani az Egyesület tisztségviselőit;
– bíróság előtt megtámadni – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül az Egyesület bármely szervének – törvénysértő határozatát;
– igénybe venni a Működési Szabályzatban meghatározott feltételek szerint az Egyesület alapszolgáltatását meghaladó többletszolgáltatásokat;
– feltüntetni tagi minőségüket a szálláshely minősítés során, levelezésükben, ügyirataikon.

A Közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.

A rendes tag tagsági jogait és a szavazati jogát a törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja útján is gyakorolhatja. A törvényes képviselő képviseleti jogát a rendes tag köteles hitelt érdemlően igazolni, a meghatalmazott részére adott meghatalmazást pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A képviseletre jogosító iratot a közgyűlés levezető elnöke részére a közgyűlése kezdetén kell leadni.

1.1. Az Egyesület által a rendes tagok részére nyújtott alapszolgáltatások:
– szakmai tanácsadás, koordinációs tevékenység (a tagok bármely szakmai jellegű –beruházási, financiális, jogi-döntésük előkészítésekor, illetve megvalósítása közben);
– érdekvédelem;
– információs hálózat (a tagok szálláshelyei bekerülnek a tájegységenként működő- körzeti, illetve központi információs hálózatba, ami alapját képezi az Egyesület propaganda anyagainak és a vendégek tájékoztatásának);
– garancia vállalás (az Egyesület garanciát vállal, hogy a tagok szálláshelyi minimális szintként, minden esetben kielégítik az alapfokú vendég elszállásolási és higiéniai követelményeket, megfelelnek az érvényben lévő jogszabályi előírások szerinti osztályba sorolásnak);
– reklám, propaganda (az Egyesületi tagság egy garantált minőségi színvonalat jelent, melyet minden Magyarországról megjelenő külföldi és belföldi kiadványban – kemping katalógusok, propaganda füzetek stb. – az Egyesület hangsúlyozni kíván).

1.2. A rendes tagoknak nyújtott többletszolgáltatások:
– minősítési rendszer (az Egyesület a Működési Szabályzatban – nemzetközi szakértői segítséggel – jelleg szerinti minősítési rendszert határoz meg);
– egységes reklámtevékenység (az Egyesület ajánlásokat dolgoz ki a tagok szálláshelyének reklámozására, segítséget nyújt a lehető legkedvezőbb és egyben leghatékonyabb reklámhordozók kiválasztásában, biztosítja a tagok szakkiállításokon történő összehangolt megjelenését);
– vendégküldő hálózat (a tagok részt vehetnek az Egyesület ajánlásaival kialakított és szakmai felügyeletével működő vendégküldő hálózat munkájában).

2. Az Egyesület pártoló tagja jogosult:
– az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal részt venni, a közgyűlésen felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
– megjelenni az Egyesület közös kiadványaiban, és honlapján.

Az Egyesület pártoló tagja nem rendelkezik szavazati joggal és nem választható meg az Egyesület szerveibe, vezető tisztségviselőjének.

A pártoló tag tagsági jogait törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja útján is gyakorolhatja. A törvényes képviselő képviseleti jogát a pártoló tag köteles hitelt érdemlően igazolni, a meghatalmazott részére adott meghatalmazást pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A képviseletre jogosító iratot a közgyűlés levezető elnöke részére a közgyűlése kezdetén kell leadni.

IX. A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI

1. Az Egyesület rendes tagja köteles:
– az alapszabályt, valamint a működési szabályzat előírásait és a közgyűlés határozatait betartani;
– az éves tagdíjat határidőben megfizetni;
– az Egyesületet tájékoztatni – a bejelentést megalapozó változás megtörténtét követő 15 napon belül – a szálláshely paramétereiben bekövetkezett változásokról (ez a kötelezettség összefüggésben van az Egyesület garanciavállalási tevékenységével, ezért negatív irányú változás – kapacitás, vagy besorolási minőség csökkenés – bejelentésének elmulasztása a tag kizáráshoz vezet);
– az Egyesület tevékenységében aktívan részt venni;
– az általa működtetett szálláshely higiéniai tisztaságát és rendjét állandó színvonalon megőrizni;
– a vendéglátó tevékenységet Működési Szabályzatban meghatározott etikai normák betartásával biztosítani;
– az adataiban történt változást (lakóhely/székhely, elérhetőség, törvényes/meghatalmazott képviselő) 15 napon belül az elnökség részére bejelenteni.

2. Az Egyesület pártoló tagja köteles:
– az alapszabály előírásait és a közgyűlés határozatait betartani;
– az éves vagyoni hozzájárulást megfizetni;
– az adataiban történt változást (lakóhely/székhely, elérhetőség, törvényes/meghatalmazott képviselő) 15 napon belül az elnökség részére bejelenteni.

X. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület testületi szervei:
– Közgyűlés,
– Elnökség.

2. Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a rendes tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet, kivéve az elnökség hatáskörébe utalt kérdéseket.

A közgyűlésen a pártoló tagok tanácskozási joggal jogosultak részt venni.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

2.1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az Alapszabály megállapítása és módosítása;
– az éves munkaprogram, költségvetés meghatározása, elfogadása;
– az éves beszámoló elfogadása;
– az elnökség éves beszámolójának elfogadása;
– az elnök és az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, az esetleges költségtérítés, tiszteletdíj megállapítása;
– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
– a jelenlegi és korábbi tagok vagy más szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
– a tagnyilvántartás rendjének meghatározása;
– az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
– a gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása;
– a végelszámoló kijelölése;
– azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe utal.

2.2. A közgyűlést az elnökség évente legalább egyszer köteles összehívni. A közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tizenöt (15) nappal a napirendi pontok megjelölésével a tagokat igazolt módon értesíteni kell.

A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia: közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye, a közgyűlés időpontja, a közgyűlés helye, napirendi pontok, figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére összehívott megismételt közgyűlés határozatképességére vonatkozóan.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, amennyiben azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

2.3. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

2.4. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

2.5. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

2.6. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

2.7.A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét.[Ectv. 37. § (3) a) pont]

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

2.8. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

2.9. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az Egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

2.10. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]

2.11. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosultaknak legalább ¾-e jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlésen kizárólag a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

2.12. A közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.

3. Az Elnökség

3.1. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.2.Az elnökség elnökét és tagjait a közgyűlés választja titkos szavazással 5 év határozott időtartamra.

Az elnökség elnöke kizárólag az Egyesület rendes tagja lehet, az elnökség tagjai közül egy (1) fő az Egyesület rendes tagjain kívül álló személy (jogi személy) közül is választható (Ptk. 79. § (3) bek.)

3.3. Vezető tisztségviselő jogi személy és az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő/kijelölt személy ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

3.4 Az egyesület vezető tisztségviselői:

elnök: Kisgyörgy Borbála, lakcím: 8360 Keszthely, Gagarin u. 39./b., született: Cegléd, 1953.06.20., anyja neve: Szűcs Eszter
alelnökök:
– Tóth Béla, lakcím: 8241 Aszófő, Bázsai Öböl u. 11., született: Várpalota, 1956.10.30., anyja neve: Staub Lujza
– Dr. Varga Katalin: 7635 Pécs, Zurna dűlő 1/3., született: Pécs, 1979.11.27., anyja neve: dr. Mészár Róza
– Takács Judit, lakcím: 8200 Veszprém, Lövőház u. 15., született: Zírc, 1969.03.24., anyja neve: Hadházy Katalin
– Zelles Zsolt, lakcím: 9700 Szombathely, Niké u. 2., született: Sárvár, 1971.11.15., anyja neve: Dr. Zalatnai Emőke

3.5. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

Az elnök képviseleti jogának terjedelme: általános.
Az elnök képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az egyesület elnöke bármely elnökségi tagot, alelnököt meghatalmazhat az egyesület képviseletére.

3.6. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó,
a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
g./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i./ a tagság nyilvántartása;
j./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m./ a tag felvételéről való döntés.
n./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

3.7. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

3.8. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, amennyiben ismételt szavazategyenlőség alakul ki, a határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

3.9. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

3.10. A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni mely tartalmazza a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). [Ectv. 37. § (3) a) pont]

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

3.11. Az Elnök feladatai és hatásköre:
– a Közgyűlés, valamint az elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,
– az egyesület képviselete,
– az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,
– irányítja az egyesület tevékenységét és gazdálkodását,
– gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,
– ellátja az Egyesület munkavállalói feletti munkáltató jogokat,
– kezdeményezi az ülés tartása nélküli határozathozatalt,
– mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

3.12. Az Alelnökök feladatai és hatásköre:
– az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök felhatalmazása alapján.
– gondoskodnak az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről,
– biztosítják az iratokba való betekintési jog gyakorlását,
– végzik az Egyesület levelezését.
– az Egyesület ügyviteli feladatainak ellátása;
– a közgyűlések előkészítése, összehívása, közreműködés annak lebonyolításában;
– az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, üléseinek lebonyolításában való · közreműködés;
– ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség vagy az Elnök megbízza.
– nyilvántartja az egyesületi szervek határozatait
– az Egyesület vezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíti,
– az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak közzétételéről gondoskodik

4. Határozathozatal ülés tartása nélkül (Írásbeli döntéshozatal)

4.1. Amennyiben az Egyesület bármely szervének működése során az ülés tartása különösen méltányolható okból – pl. veszélyhelyzet, nagy földrajzi távolság, stb. – nem lehetséges, a határozathozatalra ülés tartása nélkül is sor kerülhet.

Ülés tartása nélkül a határozathozatalt az Elnök a meghívónak a döntéshozó szerv részére történő megküldésével kezdeményezi.

4.2. Írásbeli döntéshozatal során a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető. A napirendről előzetesen olyan részletességgel kell tájékoztatást adni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák és határozat tervezetét is közölni kell velük.

4.3. A döntéshozó szerv bármely tagja indokolt kérelemmel jogosultak személyes részvétellel megvalósuló ülést, illetve határozathozatalt kezdeményezni a meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül.

4.4. A döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat (pl. a meghívót) a papíralapú közlés helyett e-mail útján is megküldhető a tagnak, azonban ebben az esetben vagy minősített elektronikus aláírással, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy elektronikus bélyegzővel, illetve ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva kell a jognyilatkozatokat, okiratokat a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldeni.

4.5. Az írásbeli döntéshozatal oly módon történik, hogy a vezető tisztségviselő a szavazásra jogosultaknak elküldi a határozattervezet szövegét („igen”, „nem”, esetleg „tartózkodik” válaszlehetőséggel) és a döntéshez szükséges dokumentumokat. A vezető tisztségviselő megjelöli a szavazatok leadásának határidejét. Ezt követően a határidőben beérkezett szavazatokat a vezető tisztségviselő összesíti, megvizsgálja, hogy megvan-e a döntéshozatalhoz szükséges szavazatszám, majd írásbeli összegzést, jegyzőkönyvet készít a határozatokról, melyet megküld a tagoknak, és a döntéseket bevezeti a határozatok tárába.

4.6. A szavazásra megszabott 15 napos határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha a döntéshozó szerv valamennyi tagjának szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül írásban közli a tagokkal, és az Egyesület hivatalos honlapján közzéteszi. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja

4.7. Az ülések nyilvánosságára vonatkozó követelményt az ülés tartása nélküli határozathozatal esetén oly módon kell biztosítani, hogy az ülés tartása nélküli döntéshozatal eredményéről szóló jegyzőkönyvet az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

4.8. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal csak akkor lehet eredményes, ha legalább annyi szavazásra jogosult tag vissza küldi a szavazatát, mint amennyinek meg kellett volna jelennie a személyes jelenléttel tartott ülésen.

A tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve).
A szavazatnak tartalmaznia kell a határozattervezet megjelölését – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszámát és az arra adott szavazatot.
A tag a szavazatát e-mail útján is megküldheti. A magánszemély tagok esetében a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat (név, lakóhely) kell tartalmaznia az e-mailben, postai úton vagy egyéb módon küldött írásos szavazatnak.
A jogi személy tagok esetében az e-mailban elküldött a szavazatokat vagy minősített elektronikus aláírással, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy ezek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással lehet hitelesíteni.

5. Elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő ülés tartása

5.1. Amennyiben az Egyesület bármely szervének működése során az ülés tartása különösen méltányolható okból – pl. veszélyhelyzet, nagy földrajzi távolság stb. – nem lehetséges, a határozathozatalra elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is sor kerülhet.

Elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő ülést a Szövetség a ZOOM hírközlő eszközzel bonyolítja le. Csak olyan elektronikus hírközlő eszköz vehető igénybe, amely a hangot és a képet egyidejűleg közvetíti valamint a tagok között kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosítja.

Elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő közgyűlés esetén a tagok azonosítása úgy történik, hogy az érintett személy arcát és egy fényképes igazolványát egyidejűleg látja az Elnök, és az azonosítás tényét a jegyzőkönyvben rögzíti.

Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő ülés tartását az Elnök a meghívónak a döntéshozó szerv részére történő megküldésével kezdeményezi.

5.2. Az Egyesület szerveinek elektronikus hírközlő eszköz útján történő ülésezésének a technikai hátterét az elnökség biztosítja.

Az Egyesület szerveinek elektronikus hírközlő eszköz útján történő ülésezése útján történő ülés tartására csak akkor van lehetőség, ha annak technikai feltételei valamennyi tag esetében rendelkezésre állnak.

5.3. Az elektronikus hírközlő eszköz útján történő ülésezés esetében a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető. A napirendről előzetesen olyan részletességgel kell tájékoztatást adni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák és határozat tervezetét is közölni kell velük.

5.4. A döntéshozó szerv tagjainak legalább 20% -a indokolt kérelemmel jogosultak személyes részvétellel megvalósuló ülést, illetve határozathozatalt kezdeményezni a meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül.

5.5. Az ülések nyilvánosságára vonatkozó követelményt biztosítani kell az elektronikus hírközlő eszköz útján történő ülésezés esetében is oly módon, hogy az üléshez történő csatlakozást lehető tevő azonosítót az Egyesület a honlapján – bárki számára igénybe vehető módon – közzé teszi.

5.6. Az elektronikus hírközlő eszköz útján történő ülésezés esetében a jelen alapszabálynak az ülések összehívására, lebonyolítására, a határozathozatalra és a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni.

A tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve).

5.7. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít. [Ectv. 4. § (7) bekezdés]

5.8. Az ülések nyilvánosságára vonatkozó követelményt az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülés esetén oly módon kell biztosítani, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvet az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

XI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület bevételei:
a) a rendes tagok és a pártoló tagok által befizetett tagdíj/vagyoni hozzájárulás,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

2. Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.

XII. A HATÁROZATHOZATOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK, AZOKBAN TÖRTÉNŐ BEKETINTÉS RENDJE

1. A Közgyűlés és az elnökség határozatait az Elnök által megbízott Alelnök a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, a határozatra leadott szavazatok számát, a döntést támogató és ellenző/tartózkodó szavazatok számát.

2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet dokumentumhitelesítéssel ellátott e-mail-ben vagy levélben ajánlott küldeményként.

3. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról – saját költségére – másolatot készíthessen.

Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést – előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

4. Az Egyesület gondoskodik a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről, illetve az Egyesület honlapján történő közzétételéről.

XIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
– a tagok kimondják megszűnését; vagy
– az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli /Ptk. 3:48. § (1)/..

2. Az Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

3. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

4. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK:

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései irányadók.

Keszthely, 2024. május 14.
Kisgyörgy Borbála
elnök

ZÁRADÉK:
A Civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§-ának (2) bekezdése alapján, mint a Magyar Kempingszövetség képviselője, igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Keszthely, 2024. május 14.
Kisgyörgy Borbála
elnök